Nem akarok hájas lenni, jól akarok kinézni. Sokáig ez volt az egyetlen célom, néha fogyókúráztam, néha cigiztem, néha sör helyett csak fröccsöt ittam és ezért minden buliban bebambultam. Néha elkezdtem valamilyen sportot, aztán abbahagytam, máskor meg belenyugodtam, hogy dagi vagyok. De mindig ekörül forgott az életem. Miért?
Úgy éreztem, hogy emiatt nem áll velem szóba egy lány sem. Azóta rájöttem, hogy ez ennél sokkal általánosabb: az emberek máshogy állnak hozzád, ha dagi vagy. Nem vesznek komolyan. De nemcsak azért, mert hájas és puha vagy, hanem azért, mert ez viselkedésformával párosul. Például: mindig tömsz valamit a fejebe. Titokban pukizgatsz egész nap és büdöseket böffentesz, mert állandóan működésben van az emésztőrendszered. Néhány méteres futás után sípoló hangokat adsz ki magadból. Bármilyen nehézség esetén hisztizel, mint egy kislány.
Az elhízott ember jó esetben olyan, mint egy malacka. Egy aranyos, rózsaszín malacka. Ölelgetik a lányok, de a csórikám kénytelen a saját személyiségét összetörve, a net előtt kiélni a szexuális vágyait, ugyanis egyetlen csaj sem gondol rá férfiként.
Ezért a zsírtól meg akar szabadulni, minél hamarabb.
A háj a természet ellentmondásos jelensége. Azt gondolnánk, hogy az evolúció jellemzően racionális, a terméset arra törekszik, hogy mindennek funkciója legyen. Az iskolában pedig azt tanultuk, hogy így van ez a zsírral is. Mert mire való a zsír? Hogy elraktározza az energiatartalékokat, vágjuk rá okosan.
Egy nagy lófaszt. Ugyanis, ha a szervezet éhes, elkezdi lebontani az izmokat. Ha táplálékot kap: először feltölti a zsírsejteket. Na, akkor ez hol racionális? Milyen energiaraktár az, amihez lényegében nem nyúl hozzá a szervezet, hanem inkább lebontja magát?
Ráaásul a zsír akkor ég jobban, hogyha több izom van, ha kevesebb izom van, kevésbé ég, és több rakódik le. Tehát a zsírba bele van kódolva az, hogy leépülj és elhájasodj, és ez gecire ijesztő. A zsír betegség, nem raktár. Nagyon körültekintően, folyamatosan építkezve, meg kell tőle szabadulni. Nincs de.
Viszont: a zsírba kódolt, elbaszott életstratégia következtében rá kellett jönnöm, hogy a zsírtól nem elég megszabadulni. Önmagában nem lehet cél a lefogyás. A lefogyásba bele van kódolva a visszahízás. A cél az, hogy olyan életet, habitust alakíts ki, amelyben a zsír-körnek semmi esélye sincs.
Ennek része az egészséges, tökéletes étkezés. Először nehéz, szinte lehetetlennek tűnik. De pont ez a gondolat, amihez minden kövér embernek hozzá kell szoknia: semmi sincs energiabefektetés nélkül. Ha most kényelmeskedsz, az sincs ingyen: olyankor a jövőbeli energiádat pazarlod.
Ha pedig sikerül kialakítanod az egészséges étrendet, az izommennyiséged pedig egyensúlyban van a tested többi részével, akkor a hibáidat is könnyebben ki tudod javítani.ha ilyen tested és hozzáillő életviteled van, azonnal el tudod égetni azt a zacskó csipszet pagy a 4-5 extra sört.
Gyerünk barátaim, tegyük a dolgunkat!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Fusi · http://fusi.inda.hu 2009.07.21. 14:43:44
Ha jól van összeállitva az étrend, eszel elég fehérjét és nem kinzod magad hosszú kardiózással, akkor a szervezet nem nyúl az izomhoz, hanem a zsirt használja fel energiaként. Az ősembernél tehát müködött még hogy a zsir = energiaraktár, mert nekik nem volt ennyire elbaszva az életmódja, mint a mai embereknek, akiknél állandó a bőség.
Asszem nem irtam sok badarságot..
Fusi · http://fusi.inda.hu 2009.07.21. 14:45:13
Jabba Light 2009.07.21. 15:05:19
tudom, hogy nagyon leegyszerűsítettem ezt a zsír-paradoxont, de végülis az a cél, hogy megfoghatóvá tegyem ezt a kérdést a hozzám hasonló laikusok számára. az számomra még mindig nagyon paradox, hogy miért raktároz el valamit a szervezet, amit csak nagyon speciális körülmények közt képes felhasználni.
ez kifejezetten buta dolognak tűnik a részéről.
Fusi · http://fusi.inda.hu 2009.07.21. 15:18:03
Remélem nem veszed zokon az okoskodást:)
Juci SFG · http://redpill.blog.hu/ 2009.07.21. 15:26:00
Azt mondták még nem sokkal ezelőtt is az okosok, hogy a szervezetet hozzá lehet szoktatni ahhoz, hogy zsírból fedezze az energiaszükségletet.
Ennek a módja pedig (most kapaszkodjanak meg): a sok és hosszú futás :D
A futáshoz kell glikogén, de amikor elfogy, akkor az erre felkészített szervezet képes zsírból előállítani az energiát. A hosszútávfutók konkrétan erre edzenek. El is futkározzák a zsírjukat.
És az ultrafutók csak bodys szemmel nézve zsírosak, maradjunk ennyiben :)
Jabba Light 2009.07.21. 15:29:32
Fusi · http://fusi.inda.hu 2009.07.21. 15:44:53
Egy edzetlen ember hosszú intenziv futása során nem csak zsirt éget, hanem izmot is, ami azért eléggé ellenjavallt:). Némi túlzás ugyan, de nekik már az ülés is túl nagy intenzitás a zsirégetéshez. Az persze más, ha kimegy kocogni vagy ha nem ész nélkül csinálja. Edzetlen, elhizottaknál szerintem elég gyakori az a tévhit, hogy minél intenzivebben fut, annál több zsirt éget, ezért mindent belead (ha eléggé elszánt) és égeti az izmot..
Jabba Light 2009.07.21. 15:46:34
akkor ez most is az elfogadott álláspont?
Én egyébként most is arra edzem magam, hogy tudjak futni minél többet, de sajna még ott van a térd-kérdés :( erről nemsokára külön post les.
Jabba Light 2009.07.21. 15:54:44
updatefogyok 2009.07.21. 21:41:36
Egyébként sok sikert neked, trex oldaláról pislogatám át ide:-)
Juci SFG · http://redpill.blog.hu/ 2009.07.22. 10:53:24
Konkrétan leginkább sétával váltogatott kocogást javasolnék, ha egyáltalán. De ha lesz erről is egy post, akkor majd biztos kivesézzük a témát alaposabban.
Egyébként pedig: jó-jó ez a sok elmélet, táblázat, blogolás és adatgyűjtés, de mi lesz a gyakorlattal?
Cselekedtél már valamit? Mit?
Jabba Light 2009.07.22. 11:34:15
Voltam én már 100 kg is (177 cm), most 84 körül vagyok. Ez a blog azért van, hogy ezeket a törekvéseket komolyra fordítsam, megteremtsem hozzá az állandó inspirációt, és naiv ábrándom, hogy ebbe az inspirációba még néhány embert magammal rántok. :)
Az elméletek nem annyira elméletek, mint inkább a belső háború, a problémáim, amelyekből ki szeretnék lábalni végérvényesen. próbálom a problémákat konstruktív formában, nem hisztiként megjeleníteni.
Jabba Light 2009.07.23. 16:40:02
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal