thinspiráció

Hehe. Visszamenőleg olvasgatva a posztokat, úgy tűnhik, hogy én 4 dolgot csinálok itt a blogon:
- ígéreteket teszek
- tarthatatlan szabályrendszereket, játékokat alkotok
- nem tartom be egyiket sem
- hisztizek.
Pedig összehasonlítva fél/egy évvel ezelőtti önmagamhoz képest, azért vannak eredményeim is.

A legnagyobb eredményem a kitartó, rendszeres mozgás rutinjának kialakítása. Januártól márciusig nagyon lelkiismeretesen gyógytornára jártam, és mikor azt mondta a gyönyörű, terhes gyógytornászlány, hogy már óvatosan elkezdhetek futni, elkezdtem.

Márciustól, tehát több mint fél éve rendszeresen futok, sérülés nélkül, ami eddigi rekord, 2,5 hónap volt előtte a leghosszabb. A rendszeresség időbeli rendszerességet és tudatosságot is jelent, pl átlagosan hetente 2-3-4 alkalommal futok. Ha érzem, hogy bármi gond lehet a térdemmel, akkor kihagyok néhány alkalmat, és valami térdkímélőbb sportra váltok, pl kirándulásra, úszásra, biciklire vagy itthoni tornára.

Bármilyen furcsa is, a legnehezebb része  az egész projektnek, hogy ne sportoljak túl sokat. Sokszor semmi máshoz nem lenne kedvem, mint felfutni a János-hegyre a kedvenc, nem menő elektronikus zenékkel a fülemben. De nem teszem, mert nem akarom magam túlpörgetni.Bármikor,amikor eddig rápörögtem valamilyen mozgásra, és minden nap jártam, az lett a vége, hogy meguntam/sérülésem lett/egyszer kihagytam és aztán "már mindegy" alapon nem mentem vissza. Szóval a túlpörgésnek mindig abbahagyás lett a vége.

A másik fura nehézség, hogy ne bele-a-közepébe módon kezdjem az edzéseimet, hanem alapos bemelegítéssel (10-20 perc) és nyújtással (2-5) perc, és a végén is lenyújtsak (5 perc).

Mindemellett biciklivel járok mindenhová, amikor csak tehetem. Mivel dombon lakom és egy másikon dolgozom, ez naponta 5-15 perc intenzív és 30-90 alacsony intenzitású mozgással toldja meg a napi aktivitásomat.