thinspiráció

Az életmódváltásban az a kibaszott nehéz, hogy rengeteg szempont van, és mindegyik rengeteg problémát hoz, amelyeket külön-külön lehet megoldani; a különböző megoldások gyakran ütik/kizárják egymást, és az egész csak akkor hoz látható, érezhető eredményt, ha mégis minden egyszerre stimmel.

Az életmódváltás így önmagában is elég program volna arra, hogy kitöltsük vele a napot, pláne, ha nem vagyunk mondjuk háztartásbeli aerobicpicsák, akiknek csak annyi dolguk van, hogy tetsszenek a férjüknek. Nekem van munkahelyem is, meg vannak fusimunkáim, vannak barátaim és van egy kapcsolatom. És a háztartási munkákról nem beszélek, mert az nálam alacsony prioritás. (Szegény csajom.) Szóval nem ez a legnagyobb gondom, de valami miatt erre nagyon nagy energiákat tudok szánni, még ilyen reménytelenül öregen is.

Tegyük fel, hogy a három legszükségesebb feature a motiváció, a fokozatosság és a módszeresség (mondjuk).

Ennek jegyében egy olyan hosszútávú módszert vázolok fel, amelyben először feltérképezem a különböző aspektusokat és ezeken keresztül a problémákat. Ezek után leírom a vágyaimat, hogy mit szeretnék elérni, majd projekteket definiálok, célokkal, cselekvési tervekkel. Ezekről a projektekről, működésükről itt napi szinten be fogok számolni.

Mindeközben a motivációmat inspiráló kontenttel, linkekkel, képekkel, idézetekkel, gondolatokkal, élményekkel próbálom fenttartani.

Azt is tervezem, hogy az étrendemről is beszámolok, kalóriákról, fehérjéről, szénhidrátról.

Lehet, hogy ez így egy kicsit túl merevnek, tudatosnak tűnik, de azt gondolom, hogy az életemnek ez az egyetlen olyan területe, ahol ez a merevség eredményt hozhat. Egyelőre túl sok a feladat ahhoz, hogy lazán össze tudjam egyeztetni őket, és az egy távoli cél, hogy a különböző projekteket készségszinten tudjam vinni, hogy ne kelljen mindegyikkel állandóan, tudatosan foglalkoznom. A lazaság szerepe nagyon fontos az egészségben, de azt hiszem, csak nagyon magas szinten jön a képbe.

Ha minden igaz, ezt a szintet 1-2 éven belül tudom elérni.